Mit kell tudnunk az automatizált kereskedésről?

A Forex világában egyre elterjedtebb a robotos kereskedés, a világ legnagyobb pénzügyi központjaiban ma már a tőzsdei ügyletek nagy részét nem élő emberek, hanem számítógépes algoritmusok végzik. A Morgan Stanley egyik jelentése például kimutatja, hogy az Egyesült Államok részvénypiacain 2012-ben lebonyolított ügyletek 84 százalékát gépek végezték.

Miben is áll a tőzsdei robotok sikeressége? Nyilvánvaló, hogy képtelenek helyettesíteni az emberi agy működését, ennek ellenére hatalmas előnyük és piaci dominanciájuk a gyorsaságuknak köszönhető. Egyre több cég állít üzembe olyan programokat, amelyek egyrészt ezredmásodpercek alatt teljes ügyleteket képesek lebonyolítani, másrészt úgy elemzik a piacot, hogy közben több millió régi (archív) és új adatot figyelnek folyamatosan. A Forex robotok nem képesek arra, hogy például a részvények hosszú távon történő megtartásából hatalmas hasznot szakítsanak. Arra azonban ideálisak, hogy az automatizált kereskedés világában szorgalmasan és fáradhatatlanul, minimális (1-2 centes) haszonnal adjanak és vegyenek. El lehet tehát mondani azt, hogy tulajdonképpen egyetlen, de egyáltalán nem lebecsülendő előnyük a gyorsaság és ennek köszönhetően olyan mennyiségű ügyleteket képesek rekord idő alatt lebonyolítani, hogy abból a tulajdonosok szép haszonra tesznek szert. Napjainkban a technika fejlődése lehetővé teszi azt, hogy egyre erősebb, gyorsabb, precízebb robotok jelenjenek meg az automatizált kereskedés [2] piacán, így az ultrarövid távon történő kereskedésben nemcsak verhetetlenek, de valósággal nélkülözhetetlenekké váltak. Képesek egy ezredmásodperc alatt érzékelni a piac változásait és meg tudják változtatni a piaci környezetet, ezért viselkedésük nem egyszer zavarba hozza a hús-vér befektetőket, hiszen az algoritmusok világában a kereskedés szemmel nem érzékelhető gyorsasággal történik.

Bármennyire is sikeres egy Forex robot, azt tudni kell vele kapcsolatban, hogy képtelen az önálló gondolkodásra, és emberi programozás szerint működnek. Előre nem látott problémákra képtelenek megoldást keresni, ezért szükséges az állandó felügyeletük. Számtalan példa van arra, hogy az algoritmusok nem az elvárt módon teljesítettek adott esetekben, sőt az is előfordult, hogy egyenesen katasztrófát produkáltak. Feltételezhető például, hogy a 2010. május 6-án beállt tőzsdei krízist is a robotok erősítették fel. A Dow Jones tőzsdei index ezen a napon hirtelen óriásit, 9 százalékot esett, majd 20 perc múlva visszaállt az esés előtti szintre. Hogyan hatottak erre a zuhanásra a robotok? Azt már említettük, hogy ezek a kereskedési algoritmusok nagyon érzékenyek és jóval az emberek előtt képesek megérezni a piaci változásokat, de gondolkodni nem képesek, így azt sem veszik észre, hogy a rendszerben hiba van. Ez történt a Dow Jones esetében is: a robotok képtelenek voltak érzékelni azt, amit egy bróker észrevett volna, hogy valami nincs rendben, és az árkiszolgáló rendszer akadozik. Tehát azt tették amire programozták őket: leálltak a kereskedéssel, mivel nem kaptak árat. Az nem érdekelte őket, hogy ezzel csak mélyítik a beállt krízist.

A kereskedő robotok az Egyesült Államok tőzsdéin végzik a legtöbb ügyletet, de egyre inkább terjednek az európai és ázsiai piacokon is. Az is érdekes ezekkel az algoritmusokkal kapcsolatban, hogy bár Európában a HFT-ügyletek (high frequency trading) száma nem olyan magas mint az Egyesült Államokban, Hollandia és főleg Amszterdam valóságos központja ezeknek a cégeknek. Ez azzal magyarázható, hogy itt a brókerek még az elektronikus kereskedés elterjedése előtt komoly tudást szereztek az összetett matematikai hátteret igénylő opciós árjegyzésben és ezt a tudást most ilyen formában kamatoztatják.